Dr. Gajdos-Frank Katalint a St. Gerhards-Werk vezetőségébe választották

2022-10-31 | Budaörs
Dr. Gajdos-Frank Katalin anyai ágon soroksári, apai ágon pedig budaörsi német családból származik. Férjével és három kisgyermekével Budapesten él. A Budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumban szerzett érettségit, azt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen germanisztikát hallgatott, majd magyarországi német történelmi témából készített doktori disszertációt az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem doktori iskolájában.

Jelenleg a budaörsi Jakob Bleyer Német Nemzetiségi Múzeum igazgatójaként dolgozik és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésének tagja, nemrég pedig a St. Gerhards-Werk vezetőségébe választották.

– Mióta működik együtt a St. Gerhards-Werkkel?

A Gerhards-Werket a 2009-es kutatómunkám során ismertem meg. A St. Gerhards-Werk e.V. 1952-ben Münchenben alakult Délkeletnémet Katolikusok Munkacsoportja (Arbeitskreis Südostdeutscher Katholiken e.V.) néven. Ez egy olyan egyesület, amelynek elsődleges célja a délkelet-európai dunai németek kulturális és egyházi hagyományainak ápolása és továbbadása, valamint hídszerepet lát el a német területről származók között. Az egyesület céljai közé tartozik különböző rendezvények, mint konferenciák, tudományos találkozók vagy zarándoklatok szervezése, a délkelet-európai németek vallási és kulturális hagyományainak dokumentálása, nemzetközi találkozók és fórumok megvalósítása, valamint kiadványok népszerűsítése is. A magyarországi németek sorsa a 20. században a fő kutatási területem, erről, illetve a Jakob Bleyer Heimatmuseum tevékenységéről írtam már számos cikket az egyesület hírlevelébe, a Gerhardsbote-ba. Nagy megtiszteltetés volt számomra az is, hogy 2018-ban a Dunai Németek Fogadalmi Zarándoklatán előadást tarthattam Altöttingben, az apátságban, a St.-Gerhards-Werk szervezésében. Az elmúlt hónapokban többször tárgyaltunk Prof. Dr. Rainer Bendel ügyvezető igazgatóval (St. Gerhards Werk) a “Glaube stiftet Gemeinschaft” (Jakob Bleyer Heimatmuseum) és a “Meine Heimat, deine Heimat, unser Europa” (AKVO, Arbeitsgemeinschaft katholischer Vertriebenenorganisationen) német nyelvű projektekben való együttműködéséről, és ennek eredményeként már meg is jelenhettek tehetséges magyarországi német diákok szövegei a Gerhardsbote-ban (67. évf.., 2022. április, 12-13-14. o.).

– Milyen tevékenységeket folytat a St. Gerhards-Werk Magyarországon?

A St. Gerhards-Werk Ungarn e.V. 1991-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy felébressze a magyarországi németek lelki identitását és elősegítse vallásosságuk megélését. Kőrösné Herein Mária elnök asszony révén megismerhettem a magyarországi egyesület sokéves tevékenységét és rendezvényeit. Könyvbemutatókat, konferenciákat, vallási és kulturális programokat szerveznek, mint például a Makkosmáriai Búcsú, valamint részt vesznek a Dunai Németek Fogadalmi Zarándoklatain is.

– Hogyan élte meg, hogy a St. Gerhards-Werk vezető testületébe választották?

Prof. Dr. Bendel szavai nagyon szívmelengetőek voltak: „Ön egyértelműen bővíteni és gazdagítani fogja az igazgatótanács munkáját a szaktudásával és kapcsolatrendszerével“. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felvettek az elnökségbe, és hálás vagyok, hogy a testület tagjaként hozzájárulhatok ehhez az igazán értékes munkához, közös dunai sváb történelmünk továbbadásához a jövő generációi számára – olyan nagyra becsült elődeim, mint az első elnökünk, Dr. Ludwig Leber (1952-1963) vagy tiszteletbeli elnökünk Dr. Zollitsch érsek úr nyomdokain haladva. A dunai németek két fő központja a Németországi Szövetségi Köztársaságban 1945 után Stuttgartban és Münchenben voltak. Stuttgartban a Caritas menekültsegély magyarországi német részlegében találta meg kristályosodási pontját, amelynek szervezése és irányítása 1946 óta a magyarországi német Dr. Ludwig Leber, későbbi CDU-s képviselő kezében volt. (Dr. Leber segítségével később, 1953-ban a tiszalöki kommunista internálótáborból a magyarországi német hadifoglyok is kiszabadultak). Az első dunai német egyesület, a Délkeletnémet Katolikusok Munkacsoportja volt. Vezetői mindhárom származási országból – Dr. L. Leber (Magyarország), Prof. H. Diplich (Románia) és I. Kohler (Jugoszlávia) – érkező katolikus dunai németeket szerveztek munkaközösségbe. Hans Diplich javaslatára a munkacsoport aztán 1955-ben Gerhards-Werk e.V.-ra változtatta a nevét a fő védőszent, Szent Gerhard vértanú püspök tiszteletére. 1957-ben a Gerhards-Werk Stuttgartba tette át székhelyét, és ezzel új fejezet kezdődött tevékenységében. Egy évvel korábban pedig a Gerhards-Werk “Gerhardsbote” néven kezdett el egy rendszeres lapot is indítani. A Gerhards-Werk és munkája jelentős lendületet kapott ezen túlmenően Wendelin Gruber SJ jezsuita atya (1955 végén Jugoszláviából) és Josef Nischbach prelátus, temesvári pedagógus és székesegyházi lelkész (1959 júniusában Romániából) Németországi Szövetségi Köztársaságba érkezése után.

– Önnek mik lesznek a fő tevékenységi körei az elnökségben?

A Gerhards-Werk célja, amelyet soha nem tévesztett szem elől a kezdettől fogva, az, hogy az óhaza egyházi-kulturális örökségét nemcsak saját honfitársai, hanem az egész német nép számára gyümölcsözővé tegye. E cél szolgálatában álltak és állnak a konferenciák, a tudományos rendezvények, valamint a különböző zarándoklatok is, amelyek a kezdetektől fogva a németországi kitelepítettek lelkipásztori ellátásának meghatározó eseményei voltak és maradtak mind a mai napig. Az én feladatom az lesz, hogy ezeket a célokat mindenekelőtt együttműködéssel segítsem elő. Szeptember 24-én – a panelbeszélgetésen és délután az elnökségi ülésen – öt példán keresztül fogalmaztam meg a Gerhards-Werkkel kapcsolatos terveimet a következő évek feladataival és célkitűzéseivel együtt, amelyek mind azt bizonyítják, hogy mennyire fontos számunkra a kultúránk, a történelmünk, a múltunk, a jelenünk és a jövőnk. A kérdésre, hogy hogyan szeretnék együttműködni a St. Gerhards-Werkkel, három pontban válaszoltam: 1. Kölcsönös megismerkedés – sok minden megismertethető; bemutathatnánk a projektjeinket, amelyek aztán együttműködhetnének, mint például a jelenlegi “Én hazám, a te hazád, a mi Európánk” “A hit közösséget teremt” projekttel. 2. Kapcsolatok – közös rendezvényeket lehetne szervezni (konferenciák, mobil kiállítások előadásokkal, színházi előadások, könyvbemutatók, kiadványok), hogy elmélyítsük az együttműködésünket. 3. Hídépítő szerep – meg kell szólítanunk a fiatalabb generációkat is, az én személyem és a budaörsi múzeum, valamint a kapcsolataink így hidat képezhetnek a generációk között is. Az elnökségi tagok ezekből a példákból láthatták, hogy a magyarországi német nyelvet őrzik, ápolják és népszerűsítik, és büszke vagyok arra, hogy immáron a St. Gerhards-Werk Stuttgart elnökségében én is hozzájárulhatok ehhez a rendkívül fontos munkához. (MNOÖ Hírlevele)

Szívből gratulálunk!

s.k.

 

Megosztás