Már megszokottá válnak a felhangok a közösségi oldalakon. Kritizálnak, sértő hangú véleményt fogalmaznak jót és rosszat egyaránt. Így volt ez Ninh Duc Hoang Long fellépése kapcsán is , mondván hogy csak nem Simándy József nyomdokaiba akar lépni egy nem magyar származású énekes?
Voltak azonban sokan közöttük én is, akik szinte könnyes szemmel hallgattuk végig a nem mindennapi előadást, a gyönyörű énekhangot és a hibátlan kiejtést a mi igen csak nehéz magyar nyelvünkön. Felejthetetlen élmény volt.
De ki is Ninh Duc Hoang Long ? Egy interjút olvastam és megpróbálom felidézni az ott olvasottakat.
A fiatalember tíz éve érkezett Vietnámból, Kukorica Jancsiként ismerte meg az ország egyik fele, a másik pedig az idei március 15-i állami ünnepségen zárta a szívébe.
A Hazám, hazám című dal mára szinte a védjegye lett, sokszor sok helyen, többek közt a Parlamentben is elénekelte. A nemzetközi ének versenyt kétszer nyerte meg,mely rendezvényt Simándy Józsefről nevezték el.
Tíz évvel ezelőtt, érkezett Magyarországra és akkor a Balassi Intézetben énekelte el ezt a dalt. Akkor még nagyon keveset tudott magyarul. Eleinte honvágya volt, és Vietnámra gondolta a dal előadása közben. Majd megtanulta a magyar nyelvet, és fiatalságának legszebb éveit Magyarországon töltötte,ami fokozatosan az otthonává vált. Élete legnagyobb fordulópontja öt évvel ezelőtt volt, amikor az államfőtől megkaphatta a magyar állampolgárságot. Attól fogva, hogy az eskütételben elmondta: „Magyarországnak hű állampolgára leszek„, -kezdte magát magyarnak érezni. Az idei fellépése a nemzeti ünnepen számára más volt, mint az eddigiek,azért mert azon a történelmi helyszínen léphetett az ünneplő közönség elé, ahol 175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmat kezdtek a nemzeti szabadságért. Mint mondta: Teljes, lélekkel énekeltem a régi hősök tiszteletére és Magyarország iránt érzett szeretettel a szívemben.
Komolyabban énekelni a vietnámi zeneakadémián kezdett, a klasszikus zene és az opera világában azonban már itt, Magyarországon mélyedt el igazán.
Magyarországra úgy hozta a sorsa, hogy a vietnámi Zeneakadémián az egyik operaénekes professzor tanácsára külföldön kezdte keresi a lehetőséget.2013-ban állami ösztöndíjat kapott a vietnámi és a magyar kormánytól Nehéz döntés előtt állt: elhagyni a szüleit, a húgát és , a barátnőjét, a szülővárosát, hogy egy fél világgal távolabbi, új országba kezdjen új életet.. De döntéseit nem bánta meg!
A magyar közönség a Virtuózok televíziós tehetségkutató negyedik évadában ismert meg, aminek a válogatóján a Kacsóh Pongrác-féle János vitézből énekeltem Jancsi belépőjét.
Annak idején egy szuper intenzív magyar tanfolyamon vettem részt a Balassi Intézetben, ahol nemcsak a nyelvet, hanem történelmet, irodalmat, szociológiát is tanultam; a magyar királyok, így II. Endre uralkodásáról is volt valamennyi szó. A Bánk bán történetét hamar megismertem, és megértettem, hogy Bánknak a haza gondja és saját megtiport becsülete van fájó szívében, amikor a Hazám, hazám kezdetű áriát énekli. Az operát sokszor megnéztem az Operaházban, és szeretem a Bánk bán filmet is, amelyet Káel Csaba rendezett, és a keresztapukám játszotta a címszerepet.
Erkel Ferenc és a Bánk bán az abszolút kedvencem a magyar zeneirodalomból, de Liszt-dalokat is nagyon szívesen énekelnék. Sok szép műve van, és nagyon bánom, hogy nem tudok olyan jól zongorázni, hogy eljátszhassam ezeket.
Idézet az interjúból: „Operaénekesként azonban annál jobban kezd felívelni a pályája, hol, miben látható-hallható mostanában?
Szomorú, hogy amikor befejeztem a mester szakos képzést, és elkezdődött a pályafutásom – szerepeltem például Dubaiban, Berlinben, Ausztriában – pont megjelent a Covid-járvány. A világ azóta teljesen megváltozott, és ez alól a művészeti szféra sem kivétel: akárcsak mások, mi is számtalan nehézséggel küzdünk még mindig. De szerencsére a magyar Operaház tagja lehetek, amiért nagyon hálás vagyok. Ahogyan azért is, hogy egy operaházi turné keretében eljuthattam tíz erdélyi városba – Nemorinó szerepet magyarul énekeltem Donizetti Szerelmi bájital című operájában –,. és rengeteg szeretetet kaptam az ottani közönségtől. Tavaly volt egy másik nagy lehetőségem, Verdi Traviatájában Alfréd szerepét játszottam Miklósa Erikával és a MÁV Szimfonikus Zenekart vezénylő Kesselyák Gergely karnaggyal – a Virtuózokban ők is a zsűri tagjai voltak! A legfontosabb mérföldkő az eddigi karrieremben azonban kétségkívül az volt,hogy tavaly egy színpadon léphettem fel Maestro Plácido Domingóval Verdi Simon Boccanegra című operájában.
És hogy ne csak az operáról beszéljek, az Operettszínházban is vannak szerepeim; a Vietnámban teljesen ismeretlen műfaj megszokásával rengeteg időt töltöttem. Idén januárban például telt ház előtt énekelhettem Szucsong szerepét Lehár Ferenc világhírű operettjében, A mosoly országában. Ami a közeljövőben még biztosan vár rám, az április 7-én az operettszínházi Feltámadás ünnepi koncerten Andrew Lloyd Webber Requiemje, májusban az Operaházban Mozart Idomeneójában Arbace szerepe, illetve A zenegyűlölő című előadás a Danubia Zenekarral az Erkel Színházban. Utána, nyáron pedig hosszú idő után végre meglátogatom a szüleimet.
Az álmom, hogy igazi operaénekesként léphessek fel a Magyar Állami Operaházban – mondta korábban. Ez teljesült. Milyen álmai vannak még?
Sok álmom van. Az egyik, hogy egyszer majd eljátszhassam a Verdi-, Puccini- és Wagner-művek tenor hősszerepeit. A másik, hogy közben nyithassak egy cukrászdát; szeretek főzni és sütni. De egyelőre csak arról álmodom, hogy a világ visszatér a normális kerékvágásba, és mindenki számára könnyebb lesz az élet. Apaként pedig a legnagyobb vágyam, hogy a gyerekeimnek szép jövője legyen.
Akik már itt születtek. A felesége magyar?
Nem, vietnámi. 2009-ben találkoztunk először, 2019-ben házasodtunk össze, ő Kecskeméten a Kodály Intézetben tanult. Két kislányunk van, Vy 3 éves, My 9 hónapos. Tervezem, hogy családi kórus leszünk.
Itt, Magyarországon? Igen. Akárcsak a feleségemnek, úgy nekem is Vietnám a szülőhazám, Magyarország az otthonom. Bár a nyelv tényleg nagyon nehéz, még tíz év után is gyakran rossz akcentussal beszélek, és hosszú időbe telt megszoknom a hideg teleket is,Magyarország mindent megadott nekem. Tudást. Emberséget. Kedvességet. A kereszt szüleimet. A legértékesebb ajándékok pedig drága kislányaim, akik ezen a szent földön születtek. Örökre itt tervezünk maradni. Én tényleg komolyan gondoltam az eskü szavait, hogy „Magyarországnak hű állampolgára leszek„.
Forrás :mandiner
Major Edit
