Igen nagy kíváncsisággal foglaltam helyet szombaton este a Latinovits Színház nézőterén. A színdarab, amit már nagyon vártam nem más mint Katharina Blum elveszett tisztessége volt. Az előzetes beharangozó már ismertette velem a cselekményt, de ahhoz hogy azt megértsem, látnom kellett a színdarabot,és átélnem Katharina szomorú történetét.
Elől járóban el kell mondanom hogy az utóbbi időszak talán egyik legjobb színdarabját láthattam, ami egyrészt a témát, másrészt a rendezést és nem utolsó sorban,de mégis elsők között a színészeket dicséri.
A szomorú az, hogy senki sincs biztosítva a felől, hogy egy koholt vád áldozatává váljék. Ugyan úgy mint a színdarab hősnője Katharina Blum sem volt kivétel ez alól, aki egy ártatlan szerelmi liezon után nemhogy nem találja szerelme tárgyát, hanem szembesül a felfegyverzett kommandóval, akik azzal gyanúsítják, hogy rejtegette azt a fiatalembert akivel egy éjszakát töltött el.A fiatalembert – mint kiderül körözött személy,amiről Katharina mit sem tudott.De a vád az hogy hozzásegítette az elrejtőzéshez és a lehetővé tette számára a szökést A sajtó azonnal kiszimatolja az esetet és szenzációként már le is közli az újságokban. A közölt hír szenzációként hat az olvasókra természetesen elferdítve lát napvilágot, máris úgy állítva be azt hogy Katharina feslett tisztességtelen nőszemély. Katharinát letartóztatják,és a rendőrségre viszik,ahol kihallgatják.. A rendőrségi jelent egyszerűen sokkoló. Már csak azért is, mert nem vagyunk járatosak a rendőrségi körökben különösen nem ott, ahol a kihallgatások zajlanak. Éppen ezért dermesztően hat a rendőrfőnök cinikus, olykor drasztikus elemeket sem megvető stílusa, a minden empátiát nélkülöző,hatalmi mámorban úszó gusztustalanságba torkoló kérdései a kihallgatás során. Hozzá kell tenni hogy a történet valamikor a néhai NDK területén játszódik,de bárhol megtörténhetett volna. Katharina egyre jobban belesüpped a rendőrség által, vízionált történetbe, amiből nincs menekvése. Majd jönnek a sajtó emberei a szenzációsabbnál szenzációsabb kitalált igazságaikkal, amelyet aztán hírekbe tömörítve az olvasóközönség felfal. Katharina története korántsem végződik feloldozással. Ugyanúgy ahogyan a drámákban általában lenni szokott, a főhős elégtételt vesz az őt bántalmazó jelen esetben az őt igaztalanul rágalmazó és szexszuális perceket felajánló riporteren.
A mai kor embere életének szinte minden percében találkozik a média áldásos tevékenységével. Sokan vagyunk, akik hírfüggők lettünk. Ezt jelentik a televízió hírcsatornái vagy a rádió vagy egyszerűen az internet által közölt hírek, ami sokszor úgy kell mint egy falat kenyér, ami nélkül már nem igen tudunk eligazodni a körülöttünk zajló eseményeken,hiszen Innen informálódunk a világ dolgairól és olthatatlan kíváncsiságunknál fogva olykor a bulvár hírek izgalmas világába is betekinthetünk.
Minden korosztályt és mindenféle érdeklődési kört megcéloz a média és valljuk be nagy sikerrel. De hogy mi van a hírek mögött, hogy milyen a közölt esemény valóságtartalma azt nehéz kiszűrnünk. Azt tudják az újságírók, hogy az a hír a legolvasottabb, ami egy szempillantás alatt felkelti a figyelmet. Ezért törekszenek a figyelemfelkeltő címekre, amelyek mögött sokszor nincs tartalom. Ez nem más mint a szenzáció hajhászás.. Minél szaftosabb a történet annál többen olvassák vagy hallgatják-ki milyen hírcsatornát használ- annál népszerűbb lesz az adott újság vagy napi lap vagy TV csatorna.
Éppen ezért mélységesen szükséges, hogy a körülöttünk zajló eseményeket a valóság színtiszta köntösében tegyék az olvasók elé.Hogy ne legyenek Katharina Blum és hozzá hasonló áldozatok akiknek valóban elvész a tisztessége és áldozatokká válnak egy jól meg szerkesztett újságcikk oltárán.
A hiteles tájékoztatásra nem egyszer hívják fel a figyelmet, mert óriási veszélye van annak, ha a közvéleményt bármilyen okból megtévesztik.
Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy miért volt rám olyan nagy hatással ez a színdarab. Ajánlom mindazoknak,akik minden áron keresik a hírek igazságát, tanulságként is szem előtt tartva a történetbeli fiatal lány meghurcolásának igaz történetét.
Major Edit
Fotó: Latinovits Szinház
