A Nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt.
Magyarország 1991-ben ratifikálta az Egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban. Magyarország Alaptörvénye kiemelt védelemben részesíti a gyermekkort. Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Deklarálja továbbá, hogy a szülők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekükről. A gyermekek jogainak minél szélesebb körű biztosítása érdekében több törvény is módosult az elmúlt években, valamint figyelemfelhívó kampányokra is sor került hazánkban.
Magyarországon is jelen vannak a gyermekeket érintő veszélyek is, ebből adódóan pedig mindazok a feladatok, amelyek a gyermeki jogok biztosítását jelentik, a mi kötelezettségünk, felnőtteké. A gyermekek jogai ugyanis csak úgy érvényesíthetőek, ha a felnőtt társadalom tagjaira, intézményeire nézve jogszabályokban foglalt kötelezettségeket írnak elő és tartatnak be.
Magyarországon minden állampolgárnak lehetősége van jelezni, ha gyermekbántalmazást észlel. A gyermekvédelmi-, oktatási-, egészségügyi intézményekben dolgozóknak és a hatóságoknak kötelességük jelezni, ha gyermekbántalmazás, gyermeket veszélyeztető helyzet jut tudomásukra.
Amennyiben Ön tudomással bír a környezetében olyan gyermekről, akinek alapvető jogait korlátozzák, vagy attól megfosztják, kérjük jelezze hatóságunknak az ingyenesen hívható 107, 112 telefonszámokon, vagy vegye fel a kapcsolatot és jelezze az észlelteket az alábbi szakemberek, szervezetek valamelyikének:
- Gyermekjóléti Szolgálatok,
- iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős,
- óvodai, iskolai szociális munkások
- iskolapszichológus,
- iskolai védőnő,
- Kék Vonal Gyermek és Ifjúságvédelmi Telefonszolgálat (116 111 az egész országból ingyenesen hívható).
Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
Bűnmegelőzési Osztály