Megismétlődik a tavalyi „szuperaszály”?

2023-04-18 | Budaörs
Már elérhetőek a 2023-as nyárra vonatkozó első meteorológiai előrejelzések, és bár ezek még jelentős bizonytalanságokat rejtenek magukban, a tavalyi súlyos szárazságot követően talán nem érdektelen ezek alapján előretekinteni a következő időszak várható időjárására.

Miután a 2022-es év itthon és Európa többi részén is történelmi aszályt hozott, érthető módon mindenkit egyre jobban foglalkoztat, hogy mi várható 2023-ban, különös tekintettel Magyarországra. Az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága már az elmúlt évtizedekben is nőtt Európában, és a különféle elemzések – így az ENSZ-nek a világ szinte összes országa által elfogadott jelentése – alapján hosszabb távon egyértelműen a helyzet további romlása várható, ahogyan a nagyrészt ember által okozott klímaváltozás fokozódik.

Itt tartunk most

Bár 2022 őszétől a csapadékhelyzet a kontinens nagy részén, így Magyarországon is jelentősen javult, megszüntetve a mezőgazdasági aszályt, több nagy régióban télen is kitartott a szárazság. Európa kiterjedt területeit egy régebb óta tartó súlyosan vízhiányos állapot sújtja, melynek hatására a talajvízszint a kontinens nagy részén – Magyarországot is érintően – 2018 óta jóval kisebb a korábban megszokottnál.

A vízhiány sokfelé a talaj felsőbb rétegeiben is tapasztalható, nem függetlenül a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok alakulásától.

A kilátások

Ami a folytatást illeti, a hagyományosan legmegbízhatóbb elemzésekkel szolgáló Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) következő hat hónapra vonatkozó jelenleg érvényes előrejelzései szerint a felszínközeli átlaghőmérséklet áprilistól szeptemberig Európa legnagyobb részén meghaladja majd az elmúlt évtizedek átlagát, jellemzően 0,25–1,5 Celsius-fokkal. Fontos azonban, hogy ezek átlagos értékek, melyektől – rövid ideig tartó – jelenősebb eltérések jöhetnek, ráadásul időben távolodva a prognózisok egyre kevésbé megbízhatóak.

Magyarországon a következő hat hónapban havi átlagban várhatóan 0,5–1 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagnál, amitől jelen állás szerint a június térhet el közel átlagos hőmérsékleti viszonyaival, illetve az augusztus, amikor az átlaghőmérséklet több mint 1 Celsius-fokkal meghaladhatja a több évtizedes átlagot. A csapadékviszonyokat illetően április és június átlagosnak ígérkezik, május és szeptember esősebbnek, a július-augusztusi időszak viszont az ország nagy részén ismét szárazságot hozhat.

Még súlyosabb aszályok jöhetnek

A klímaváltozás már a jelenlegi szintjén is sokszorosára növelte a tavalyihoz hasonló aszályok kialakulásának esélyét az északi féltekén. De az extrém szárazságok nem „csupán” egyre gyakoribbak, hanem várhatóan egyre súlyosabbak is lesznek a jövőben, így 2050-ben már ez lehet az új norma Európában. Ennek megfelelően – bár a 2022-es magyarországi aszály a historikus adatok szerint nem volt példa nélküli – a várakozások szerint nagy valószínűséggel ennél is súlyosabb „szuperaszályok” jöhetnek a jövőben.
A klímaváltozás pedig még fokozza is a tér- és időbeli eloszlás szélsőségeit, vagyis nemcsak az extrém száraz időszakok, hanem a szélsőségesen csapadékos, özönvízszerű jelenségek előfordulásának esélyét és valószínűségét is növeli.

Magyarországon az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökken, az elmúlt évtizedekben azonban növekedés figyelhető meg, ez azonban nem tudta megakadályozni a 2022-es történelmi aszály kialakulását.

Forrás: Greendex

Megosztás