Megszüntette az internálásokat, a kitelepítéseket, a kuláklistákat. Közkegyelmet hirdetett (akkori adatok szerint egymillió-kettőszázezer „antidemokratikus elemet” tartottak nyilván), fellépett a rendőri túlkapások ellen.
A kormány programjának megvalósítása akadozott. Rákosiék minden eszközzel – főként a pártapparátuson keresztül – küzdöttek ellene (1954). Moszkvában is változtak az erőviszonyok, balos visszarendeződés kezdődött. Nagy Imrét – miután újra Moszkvába rendelték a magyar pártvezetőket – jobboldali elhajlással vádolták. Leváltották (1955). Értelmiségi körökben nagy riadalom támadt. Nagy Imre irányzatának támogatására nyilatkozatok, vitakörök szerveződtek. Megalakult a Petőfi Kör, ahol főként fiatal értelmiségiek vitatkoztak a szocialista demokrácia létjogosultságáról.
Új lendületet adott a reformtörekvéseknek a szovjet párt XX. kongresszusa, ahol Hruscsov négy órán át sorolta Sztálin bűneit. Harcot hirdettek a személyi kultusz ellen (1956). Rákosi nyilvánosság előtt beismerte a Rajk-per koncepciós voltát. Az értelmiség politizáló körei hevesen támadták a személyi kultuszt. Jó alkalmat adott erre október 6-án Rajk Lászlóék újratemetése és nem sokkal később a lengyeleknél, pontosan Poznanban a tüntetőkkel való véres leszámolás. A magyar diákság rokonszenvtüntetést határozott el október 23-ára.
ESEMÉNYNAPTÁR (teljes terjedelmében ITT olvasható)
Október 23.
– Reggel a Szabad Nép „Új, tavaszi seregszemle” címmel üdvözölte az ifjúság készülődő megmozdulását. A kora délelőtti órákban érkezett haza Jugoszláviából Gerő Ernő vezetésével a párt- és kormányküldöttség. A mind népszerűbbé váló Petőfi Kör vezetői felkeresték az MDP Központi Vezetőségét, és javasolták, hogy a párt nevében Kádár János szóljon a felvonulókhoz. Déli tizenkét óra után a Kossuth Rádió megszakította adását, és ismertette a belügyminiszter közleményét, amelyben betiltotta a tervezett tüntetést…A Kossuth térről egy csoport a Rádióhoz ment, ahol az ÁVH már géppisztolyokkal és könnyfakasztó gránátokkal felszerelt egységeket helyezett el….Egy órával később Nagy Imre a Parlament erkélyéről szólt a tömeghez, megígérve a reformot. A Rádiónál az ÁVH lövet, kintről viszonozzák a tüzet.
Október 24.
– Reggel a rádióban többször megismételték a hivatalos véleményt: fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek a középületek ellen. Betiltották a gyülekezéseket. Elfogadták a szovjet csapatok segítségül hívását. A Rádió elesett…Csillaghegyen, a Baross téren, a Corvin mozinál, az Üllői út – Nagykörút kereszteződésében ellenállási gócok alakulnak ki. A két nap harcai során elesettek számát kétszázötvenre becsülik.
Október 25.
– A rádió reggel hat óra után ismertette a Minisztertanács közleményét, mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”…Maléter fegyverszünetet kötött a felkelőkkel. Az egyetemeken, főiskolákon forradalmi diákbizottságok, a nagyüzemekben munkástanácsok alakultak.
Október 26.
– A párt központi vezetősége folyamatosan ülésezik. A katonai bizottság tagjai a felkelés leverését követelték… Az Elnöki Tanács 17 óra 32 perckor ismerteti az amnesztiarendeletet, amely minden felkelőre vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert. A felkelők új laktanyákat, rendőrségeket foglalnak el.
Október 27. (a budaörsi sortűz napja)
– A Kilián laktanyában lévő, a felkelők gyűrűjében elszigetelt Maléter Pál ezredes és katonái megsegítésére a Kossuth Tüzér Tiszti Iskoláról odavezényelt század megtagadja a parancsot, nem követi a megerősítést szolgáló szovjet harckocsikat… Közben a Honvédelmi Minisztériumban elkészítették a budapesti felkelőcsoportok felszámolásának tervét. Nagy Imre ezt a tervet félretette.
Október 28.
– Éjszaka Fehér Lajos vezetésével a katonai bizottság a politikai csoportfőnökség több tisztjével katonai diktatúra tervét dolgozta ki. Eszerint a hatalmat – akár Nagy Imre félreállításával – a hadsereg ragadná magához és leszámolna a felkeléssel…(Nagy Imre) este tíz órakor rádióközleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő nemzetőrséghez. Felfüggesztették a kijárási tilalmat.
Október 29.
– Az éjszaka Gerőt, Hegedüst, Batát, Pirost, Andics Erzsébetet, Bereit, Kovács Istvánt családjukkal együtt repülővel Moszkvába szállították. Fegyverszüneti tárgyalást kezdtek a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői. A honvédelmi miniszter parancsot adott a forradalmi katonatanácsok megválasztására. A civil szervezetekben, oktatási intézményekben forradalmi bizottságok alakultak.
Október 30.
A párt budapesti bizottságának Köztársaság téri épületét a felkelők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni. Az épület ÁVH-s őrsége több felkelőt elfogott, majd tüzet nyitott a tüntetőkre. Órák alatt nagy tömeg gyűlt össze. …A felkelők, a honvédség, a rendőrség, valamint a munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből Király Béla vezetésével megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság, amely hivatott volt az új koalíciós kormány megalakulásáig – a nemzetőrség megszervezésével – biztosítani a konszolidáció feltételeit.
Október 31.
– Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Követelte, hogy a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, a kormány mondja fel a Varsói Szerződést. Délelőtt Király Béla – közben rehabilitálták, visszakapta vezérőrnagyi rangját – a Kilián laktanyában Maléter Pállal közös nemzetőrség-parancsnokság alá vonta a laktanyában és környékén lévő fegyveres erőket. A párt elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt néven új pártot hozott létre. Sorra alakultak a politikai pártok.
November 1.
– Reggel már a kormány ülésén foglalkoztak azzal a jelentéssel, mely szerint a fővárosból kivont szovjet csapatok a repülőtereket körülzárták, és az ország keleti határán új szovjet csapatok tartanak az ország belseje felé. A kormány magához rendelte Andropov szovjet nagykövetet, aki a csapatmozgásokról nem adott kielégítő magyarázatot. A kabinet a súlyos helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy felmondja a Varsói Szerződést, és kinyilvánítja az ország semlegességét, és a kormány az ENSZ-hez fordul – az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. A kormány megtiltotta a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szemben az ellenállást. Este Nagy Imre rádióbeszédben ismertette a kormány álláspontját. Utána Mindszenty József rádiónyilatkozata hangzott el. Majd Ravasz László református püspök és más népszerű személyiségek szólították fel megbékélésre a lakosságot. Este tíz órakor Kádár János beszédét sugározta a rádió felvételről, ugyanis Kádár reggel, a rádiófelvétel elkészítésétől ismeretlen helyen tartózkodott. Beszédében a történteket dicsőséges felkelésnek nevezte.
November 2.
– A kormány a reggeli ülésén három delegáció összeállításáról döntött. Az első Losonczi Géza vezetésével Varsóba utazik, ahol a Varsói Szerződés felmondásáról, a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalnak. A második Nagy Imre vezetésével az ENSZ-közgyűlésre utazik. A harmadik a szovjet csapatkivonások gyakorlati végrehajtásáról tárgyal Maléter Pál vezetésével. Király Béla vezérőrnagy a törzsével kidolgozta Budapest védelmi tervét. Több nagy fontosságú pontra tüzérségi ütegeket telepítettek.
November 3.
…Délben a Parlamentben megkezdődtek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásokról, a szovjet hősi emlékművek megóvásáról és a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatásáról…Este 21 óra után Erdei, Maléter, Kovács István és Szűcs Miklós és több szakértő katonai gépkocsikkal és egy rádiós autóval megérkeztek Tökölre. Maléter Pál hozzákezdett a magyar kormány álláspontjának ismertetéséhez, amikor Malinyin, a szovjet delegáció vezetője közbevágva közölte, hogy délután nem tudott a feletteseivel kapcsolatba lépni. Ekkor belépett a terembe Szerov tábornok, a hírhedt KGB vezetője, és letartóztatta a magyar delegációt. Szerov oldalán ott volt Piros László volt belügyminiszter és Rajnai Sándor több ÁVH-s tiszttel együtt.
November 4.
– Éjszaka Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt. Reggel 5.05 órakor az ungvári rádió közleményt sugárzott: „Nyílt levél a dolgozó magyar néphez!”. Aláírója: Kádár János miniszterelnök…A Szabad Kossuth Rádió 4.30-kor a szokásos hírekkel kezdte a műsorát. Nagy Imre 5.20-kor drámai hangon kezdte rádióbeszédét: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A rádió többször ismétli – és több nyelven sugározza – a miniszterelnök szavait. Egyben visszatérésre szólította fel a Tökölre távozott katonai delegációt. Reggel 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre a párt és a kormány több vezetőjével együtt. A Parlamentet őrző magyar egységek 8 órakor a szovjet támadók előtt letették a fegyvert. A védelmi harcok áttevődtek a felkelés során kialakult ellenállási gócokra.
(Forrás: arcanum.com)
(SzK)
