Filmekben láthatjuk, romantikus regényekben olvashatjuk, hogy a főszereplő reggel, kócosan kimászik az ágyból, még alig tudja kinyitni a szemeit, de már a kávéfőző után nyúl. Sokan a való életben is ezt teszik. Lehet ez szimpla megszokás, koffeinfüggőség, családi hagyomány is, a testünk jelzi, hogy kávéra van szüksége, különben nem innánk. Közben persze nem a kortizolon jár az eszünk és nem a cirkadián ritmusunkon elmélkedünk, csak várjuk, hogy végre elkészüljön a kávé.
A gyakran „stressz hormonnak” nevezett kortizont a mellékvesék termelik, és a teljes szervezetre hatással van. Amellett, hogy felelős a stressz reakció kezeléséért, szabályozza a cirkadián ritmust is, ami segíti a szervezetünket abban, hogy tudja, mikor kell aludni és mikor kell felébredni –A kortizol szintünk kiugrik reggel, amikor felébredünk, és ideális esetben a nap folyamán fokozatosan csökken. Ez a minőségi, helyreállító éjszakai alváshoz elengedhetetlen.
Hogyan hat a kávé a kortizolra?
Mindenki másképp reagál a kávéra, koffein hatására a kortizol szint kissé megemelkedik, de közel sem annyira, mint például mentális stressz hatására. A rendszeres kávéfogyasztás miatt ráadásul kialakulhat egy tolerancia, ami idővel csökkenti a kortizol választ. Egy szó, mint száz, a kávé képes hullámos vonallá alakítani a kortizol görbét, ami egyébként egy egyenletesen ereszkedő vonal lenne a nap folyamán.
Mikor van itt a kávézás ideje?
Ha egy táplálkozási szakértőt kérdezel, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy írj egy naplót arról, hogyan érzed magad a kávézás után. Arra kell törekedni, hogy meghallgassuk a testünk által közvetített üzeneteket, és megtaláljuk az egyéni szükségleteinknek leginkább megfelelő kávéfogyasztási időszakot – mondja Poon.
A naplóban fel kell jegyezni, hogy mikor van a mélypont, amikor kávézó emberként úgy érzed, azonnal innod kell egy csészével. Majd figyelnünk kell a hatást, idegesek leszünk-e kiegyensúlyozottá válunk vagy egyáltalán nem pörget fel a koffein.
A kávéfogyasztás a bioritmustól, a napközben végzett tevékenységektől is függ. Abban azonban a legtöbb táplálkozási szakértő egyetért, hogy a kávé éhgyomorra való fogyasztása alapvetően kettős csapást jelent a stressz hormonok számára.
Ha a napközbeni fáradtság miatt kávézunk, a szervezetünk hozzá szokik, koffeinfüggővé válhatunk. Ennek az lesz a vége, hogy egyre többet gondolunk rá és egyre több kávét kívánunk. Gondold végig, szükséged van-e erre vagy be tudsz iktatni más módszert is, például egy könnyű sétát, enyhe testmozgást, egy csésze gyógyteát.
Étkezés után nyugodt emésztésre van szükség. A kávé viszont az, ami ezt a nyugalmat hátráltatja a testünkben, emiatt érdemes várni a kávézással egy-két órát ebéd után.
A koffein felezési ideje körülbelül 5 óra, hatása pedig akár 9,5 óráig is érezhető. Ezért érdemes az utolsó kávét legalább öt órával lefekvés előtti időre időzíteni.
Minden nap az előző éjszakával kezdődik. Ha úgy érzed, fáradt vagy, gondold végig, mit tettél az előző éjszakai nyugodt alvásod ellen tegnap. Ha ez egy későn elfogyasztott kávé volt, akkor máris tudod, min kell változtatnod.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a kávé védi a szívet, napi 1-3 csésze elfogyasztása csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, rákmegelőző hatása van és boldogsághormonokat szabadít fel. Mindent összevetve tehát a kávézásról senkit sem kell lebeszélni, mindössze érdemes átgondolni, hogy mikor és mekkora mennyiségben fogyasszuk..
Forrás:ncl (MajorEdit)
