Magyarország első fideszes kormánya október 6-át és november 4-ét 2001-ben nyilvánította visszatérő nemzeti gyásznappá az aradi vértanúk kivégzésének, illetve az 1956-os forradalom leverésének emlékére.
Az elmúlt évtizedekben nemzeti gyásznapjaink voltak:
1993. december 18.: Antall József miniszterelnök temetésének napja. Ez volt az első nemzeti gyásznap a rendszerváltás óta.
1999. január 30.: a deutschlandsbergi autóbusz-baleset áldozatainak emlékére.
2002. május 17.: a móri bankrablás áldozatainak emlékére.
2005. április 8.: II. János Pál pápa temetésének napja.
2006. december 9.: Puskás Ferenc temetésének napja.
2010. április 18.: a Lech Kaczyński lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére.
2015. november 15.: a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére.
2017. január 23.: az olaszországi buszbaleset áldozatainak emlékére.
Nemzeti gyász meghirdetése esetén:
Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbócra kell ereszteni,
bizonyos meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni,
az iskolákban tanóra, vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani,
a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás – a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint – korlátozható.
Ha a nemzeti gyászhoz temetés vagy egyéb nyilvános szertartás kapcsolódik, a Kormány a szervezés és a lebonyolítás céljából a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter vezetésével eseti bizottságot hozhat létre. A bizottságban biztosítani kell a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és az Állami Protokoll képviseletét.
(Forrás: internet)
SzK
