Egyszerűbb és gyorsabb lesz a gyermekek örökbefogadása – A legfontosabb változások
A törvényjavaslat célja, hogy azok a gyermekek, akikről vér szerinti szüleik lemondtak, örökbefogadó családba kerülhessenek, az örökbefogadást tervező szülők és az örökbefogadásra váró gyermekek pedig minél gyorsabban egymásra találhassanak.Éppen ezért a jövőben egyszerűbbé válik az örökbe fogadás.
Novák Katalin hangsúlyozta: a törvényjavaslat célja, hogy azok a gyermekek, akikről vér szerinti szüleik lemondtak, örökbefogadó családba kerülhessenek, az örökbefogadást tervező szülők és az örökbefogadásra váró gyermekek pedig minél gyorsabban egymásra találhassanak.
A legfontosabb változások:
– az örökbefogadás folyamata így akár 9 hónapra is rövidülhet
– újabb gyermek örökbefogadása esetén egyszerűbb lesz az örökbefogadó szülők alkalmassági vizsgálata, az újonnan jelentkező örökbe fogadni szándékozó szülőknek már nem kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése
– a korábbi 6 helyett 3 hónap után örökbe fogadható lesz az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei
– rendszertelen kapcsolattartás esetén a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyermek
– az örökbefogadást tervezők számára évente legfeljebb tíz nap munkavégzés alóli felmentést biztosítanak
– az örökbefogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelik, azért, hogy minél több idősebb gyermeket is örökbe tudjanak fogadni
Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára közölte, hogy az örökbefogadások kétharmadát a gyermekvédelemből örökbe adott gyermekek jelentik. Az elmúlt években megkezdték a családközpontú gyermekvédelem kiépítését, egyúttal a nevelőszülőséget népszerűsítő kampány is indult – elevenítette fel.
Mint elmondta: évente körülbelül ezer örökbefogadás történik Magyarországon, és a jelentkezők leginkább újszülöttet szeretnének, ezért, a potenciális örökbefogadók számának növeléséért az Emmi javasolta az örökbefogadó és a gyermek közötti lehetséges korkülönbség növelését. Eddig negyvenöt év lehetett a maximális különbség a gyermek és örökbefogadója kora között, ezt az Emmi a háromévesnél idősebb gyerekek esetében ötvenre emelné
A politikus felidézte azt is, hogy idén január elsejétől – még a mostani törvényjavaslat előtt – több, az örökbefogadást ösztönző támogatást is bevezettek, amelyek között az örökbefogadói díjat, az örökbefogadói gyest és az anyasági támogatást említette
Kétévesnél idősebb gyermeket örökbefogadók korábban csak a gyest tudták igénybe venni (összege bruttó 28.500 forint). 2020. január 1-től azonban bevezetik az örökbefogadói díjat, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat.
Az örökbefogadói díjra (öfd) való jogosultság feltételei:
- a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a második életévét (ikergyermekek esetén a 3. életévüket); nincs felső életkori korlát, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is jár!
- az örökbefogadó szülő a gyermeket – 2019. december 31-ét követően – örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
- az örökbefogadó szülő a gyermek nevelésbe vételének napján biztosított és az ezt megelőző két éven belül 365 napon át is biztosított volt.
- nem jogosult az örökbefogadói díjra a szülő, ha a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában neveli (például nevelőszülőként).
Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.
A további jogosultsági feltételek és az örökbefogadói díj összege megegyeznek a gyed általános szabályaival. (A gyed összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2020-ban havi 169 050 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.)
Amennyiben – kellő biztosítási idő hiányában – az örökbefogadó szülők nem jogosultak örökbefogadási díj (öfd) igénybevételére, akkor az örökbefogadói gyest vehetik igénybe. Ugyanakkor az öfd-t igénybe vevő örökbefogadó szülők az örökbefogadói gyes igénybevételére már nem lesznek jogosultak. Viszont, ha valakihez kétéves gyerek érkezik, az öfd után a harmadik szülinapig hátralevő bő hat hónapban még kaphat sima gyest is.
I.2 Örökbefogadói gyes
Az örökbefogadói gyes eddig 3 és 10 év közötti gyermeket örökbefogadóknak járt, itt eltörölték a felső korlátot. Ez azokat az örökbefogadó szülőket érinti, akik nem jogosultak a kedvezőbb öfd-re. A jogszabály-módosítás kizárja ebből a nevelőszülőket és a családon belüli örökbefogadókat, nem jár annak a szülőnek a gyes, aki már legalább egy éve a saját háztartásában neveli a gyereket. Továbbra is él a korlátozás, hogy az örökbefogadói gyes mellett legfeljebb heti 30 órában lehet dolgozni.
I.3. Gyermekgondozási díj
A gyermekgondozási díj (gyed) esetében – a nagyobb gyermeket örökbefogadók számára – szintén kedvezőbbé válnak a szabályok, ugyanis 2020. január 1-től, amennyiben a gyermek örökbefogadó szülei gondozásába történt kihelyezése a második életévének betöltése előtt kevesebb, mint 168 nappal történt, a gyermek kétéves korát követően a 168 napból fennmaradó időtartamban a gyermekgondozási díjat tovább kell folyósítani.
Például: korábban, ha a kihelyezés időpontjában a gyermek 22 hónapos, akkor az örökbefogadó szülő – a jogosultsági feltételek (biztosított + a megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított) teljesítése esetén – 2 hónapra, azaz a gyermek második életévének betöltéséig volt jogosult igénybe venni gyed-et. Ez a szabály 2020. január 1-től úgy módosul, hogy a 22 hónapos gyermekre tekintettel az örökbefogadó szülő jogosult lesz a 2. életév betöltését követően még további közel 4 hónapnyi gyed-re (pontosabban mindösszesen 168 naptári napra). (És utána még gyesre is hároméves korig.)
A csecsemőkorú gyermeket örökbefogadó szülők tekintetében nem változik a szabályozás, a csed igénybe vételét követően illetve fél évesnél idősebb gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadási céllal történő kihelyezés napjától továbbra is gyed-et vehetnek igénybe a gyermek két éves koráig.
II. Változások a családtámogatásokban
Korábban az örökbefogadó szülő az egyszeri anyasági támogatásra abban az esetben volt jogosult, ha az örökbefogadást a szülést követő 6 hónapon belül engedélyezték. A törvénymódosító javaslat indoklása szerint: „Ez az összeg segíti a szülőket abban, hogy a gyermek fogadására felkészüljenek. A nagyobb gyermekek esetében is ugyanígy fel kell készülniük azonban a családoknak a gyermek fogadására a saját otthonukba, amihez az egyszeri támogatás szintén jelentős segítséget nyújtana. Erre tekintettel indokolt, hogy az örökbefogadó szülők a vér szerinti gyermeket nevelő családokkal egyenértékű juttatásokat kapjanak, különösen, hogy nagyobb életkorú gyermek esetén a gyermek családba kerülése gyakran tetemesebb többletkiadásokat is jelent a család számára, mint egy újszülött esetében.”
Erre tekintettel 2020-tól a 6 hónapos korlát eltörlésre kerül örökbefogadás esetén. Így a gyermek korától függetlenül az örökbefogadó szülő jogosulttá válik az anyasági támogatásra, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában. Ezen rendelkezést – ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak – a 2019. december 31-ét követően véglegessé vált határozatban engedélyezett örökbefogadások esetén kell alkalmazni.
Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (jelenleg 64.125 Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (jelenleg: 85.500 Ft).
Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
Ismételjük meg: ez bármilyen korú, akár kamaszgyerek örökbefogadóinak is jár 2020-tól!
III. Változások a Munka Törvénykönyvében
Az örökbefogadásokhoz kapcsolódóan a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezései egységesítésre kerültek.
A 2020. január 1-től hatályba lépő egységes szabályozás szerint:
„128. § (2) A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” (Viszont juttatás csak a fent leírt időtartamokra jár.)
Ezzel egyidejűleg a szülési szabadságra vonatkozó 127. § (2) bekezdés, mely szerint „A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.” hatályát veszti. Tehát, a korábbi szabályozással ellentétben, a nagyobb örökbefogadott gyerekkel otthon töltött idő is beleszámít a végkielégítésbe és a felmondási időbe. Viszont biztosítottnak csak arra az időre minősül a szülő, mikor valamilyen ellátást is kap!
Mi is jár akkor az örökbefogadóknak 2020-tól?
Kis összefoglaló a gyerek kora szerint (kihelyezéskor), ha a megelőző két évben volt 365 nap biztosítási ideje a szülőnek.
- 0-168 napos gyerek: csed 168 napos korig, gyed 2 éves korig, majd gyese 3 éves korig
- 168 napos – 1 éves 197 napos gyerek: gyed 2 éves korig, majd gyese 3 éves korig
- 1 éves 197 napos gyerek – 2 éves gyerek: gyed 168 napig, majd gyese 3 éves korig
- 2 éves – 2 év 197 napos gyerek: öfd 168 napig, majd gyes 3 éves korig
- 2 év 197 napos gyereknél idősebb: öfd 168 napig
- mindenkinek: családi pótlék, anyasági segély
Forrás wikipédia Major Edit
