Együtt és külön
– A nemzeti ünnepségsorozat nyitányaként az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országgyûlés elnöke megkoszorúzta a Magyar Hõsök Emlékmûvét, s az állami vezetõk lerótták kegyeletüket a Kossuth téren Kossuth Lajos szobránál is.
– A Hazafias Népfront (HNF), a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) a Múzeumkertben úgymond össznemzeti nagygyûlést tartott, melynek vezérszónoka a reformkommunista törekvéseket megtestesítõ Nyers Rezsõ volt.
– A független szervezetek rendezvénye a Petõfi szobornál: a déli harangszóra a Március 15-e tér, az Erzsébet híd pesti hídfõje és a Duna korzó zsúfolásig megtelt az ünneplõkkel. A harangszót követõen a tömeg elénekelte a Himnuszt. A magyar reformkor és a szabadságharc nagy alakjainak, köztük Petõfi Sándornak, Széchenyi Istvánnak a szavait idézte az ünnepi beszédben Filó Sarolta színmûvész. A nemzet fejlõdéséhez hozzájáruló célok 1848-49-ben hasonlóak voltak a ma demokratikus Magyarországa megteremtésére kitûzött feladatokhoz. Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke, a társaság névadóját idézte többek között, aki 1931-ben mondott ugyanitt beszédet. Mécs Imre, a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviseletében rámutatott arra, hogy a fiatalság igazságos célja érdekében mindig hangot tudott adni békés demonstrációval forradalmi lendületének. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem ünneplik együtt a hazai politikai erõk, csoportosulások, pártok és mozgalmak március 15-ét, így fogalmazott: „külön ünnepelünk, de nem egymás ellen”. A beszédeket követõen az ünneplõ tömeg nemzeti színû zászlók alatt a Szabadság térre vonult.
– A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevõknek elõször Cserhalmi György színmûvész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szervezõdések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövõben is érvényesíteni kívánják. Önálló mûsorokat követelnek a független pártoknak, mozgalmaknak és szakszervezeteknek.
– Innen a tömeg egy része közvetlenül a Kossuth térre ment, mások elõbb a Batthyány-örökmécseshez vonultak, ahol nemzetiszínû, Kossuth-címeres zászlók díszsorfala között elhelyezték az emlékezés, a kegyelet virágait.
– A különbözõ szervezetek nevét és jelszavait hirdetõ transzparenseket magasra emelve, folyamatosan érkeztek a Kossuth-térre az ünneplõ csoportok. Elénekelték a Himnuszt, majd félperces némasággal, meghajtott zászlókkal emlékeztek meg azokról, akik 1956. október 25-én vesztették életüket a Kossuth téren. Ezután Orbán Viktor, a FIDESZ képviselõje tartott beszédet. Kétségét hangoztatta a hatalom õszinteségét illetõen, és ezzel indokolta, hogy a FIDESZ nem volt hajlandó a közös ünneplésre. „Mi csak magunkban bízhatunk. Abban hiszek, hogy közös akarattal, képesek vagyunk békés úton visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez” – mondta. Követelte egyebek között a szabad választásokat, az egyenlõ gazdasági és jogi feltételek megteremtését a politikai szervezetek mûködéséhez, a Munkásõrség feloszlatását. A beszédek után – azok nevében és azok helyett, akik nem ünnepelhetik szabadon március 15-ét – a jelenlévõk elénekelték a Székely-himnuszt. A Kossuth-téri megemlékezés a Szózattal zárult.
– Ezután a menet – az Alkotmány utca, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Szent-István körút és a Margit-híd érintésével – elindult a Bem tér felé.
– A Bem szobornál a Független Kisgazdapárt képviselõi felolvasták a március 15-ét, illetve a forradalomra emlékezõ magyarságot üdvözlõ külföldi szervezetek táviratait. Így a Lengyel-Magyar Szolidaritási Bizottságét, a Lengyel Független Diákmozgalomét, a Szolidaritás szakszervezetét, valamint az Észt Népfront, az Ukrajnai Demokratikus Unió és a Charta 77 köszöntõ sorait. Bába István (FKP): a régió népeinek együtt kell küzdeniük a jelenlegi politikai, gazdasági és erkölcsi válságból való kilábalásért. Fónay Jenõ (POFOSZ): A megbékélés, a közmegegyezés – melyet az egész magyar társadalom kíván – nem képzelhetõ el az 1956-ban történtek tisztázása és az igazságtétel nélkül. A megemlékezés a Bem szobornál a Himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. Ezt követõen a felvonulók lerótták tiszteletüket a Batthyány téri Kölcsey szobornál, elhelyezve az emlékezés virágait és koszorúit.
– A független szervezetek március 15-i ünnepsége Budán a Várban az MDF budai szervezeteinek fáklyás felvonulásával folytatódott. A résztvevõk megkoszorúzták az egykori börtönépületben Kossuth Lajos és Táncsics Mihály emléktábláját.
………………………………………………………..
A diktatórikus hatalommal szembenálló szervezetek 1989. március 15-én százezres tömeggyûlést tartottak Budapesten. Az 1989-es ünnep – tekintve, hogy az ellenzék által szervezett megemlékezésre ötször annyian voltak kíváncsiak, mint a rendszer hivatalos gyûlésére – egyrészt erõdemonstráció volt, másrészt pedig jó alkalom arra, hogy a kommunista egypártrendszert megváltoztatni akarók egységet mutatva lépjenek fel a hatalom ellenpólusaként. ((Forrás: mult-kor) )
A budapesti független március 15-i megemlékezések és békés tüntetések szervezõi:
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
Bibó István Szakkollégium
Fiatal Demokraták Szövetsége
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
Független Jogász Fórum
Inconnu Csoport
Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózati Kör
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Mûvészek és Gondolkodók
Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
Menedék Bizottság
Munkásszolidaritás
Nagymaros Bizottság
Népszavazást Követelõk Csoportja
Országos Klubtanács
Perem Klub
Rakpart Klub
Republikánus Kör
Salom Független Magyar Zsidó Békecsoport
Szabad Demokraták Szövetsége
Szabad Kezdeményezések Hálózata
Széchenyi Casino és Hagyományõrzõ Egyesület
Székely Tanács
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör
Történelmi Igazságtétel Bizottság
