Az estet a Magyar Történelmi Szalon elnöke, Polgár Marianne nyitotta meg.Köszöntõje után ismertette a hamarosan felállításra kerülõ képoszlop történetét. Megköszönte az eddigi jóakarók anyagi segítségét. Fájlalja, hogy a Budaörsi Önkormányzata nem támogatta ezt a jeles kezdeményezést. Majd a kommunizmus áldozatainak napjára emlékeztetett. „Tisztelet az áldozatoknak, megvetés az elkövetõknek!” –idézte.
A vetítettképes elõadás során egy virtuális képes albumot láthattunk, történésekkel kiegészítve. Elõször képzelet utáni rajzok, metszetek, tervrajzok, késõbb festmények, fotók peregtek a vetítõvásznon.
1360 körül egy lakótorony alapjait találták meg a régészek a mai Vár helyén, majd Zsigmond korabeli állapotokat láthattunk. Mátyás korában tovább épült, szépült. Aztán a török kor látványképén majd tíz minaretet számlálhattunk meg. III. Károly és Mária-Terézia idején a barokk kornak megfelelõen történt az újjáépítés. József nádor is sokat fordít a fejlesztésre. Újból károkat szenvedett az 1848-as szabadságharc idején a sokat megélt Budai Vár. Az 1880-as évekbõl való archív felvételek már a fotográfia megjelenését bizonyították. Mindezt a körünkben megjelent Nagy Zsoltnak, a fiatal Országzászló kutatónak köszönhetjük. A továbbiakban egymásután láthattunk fényképeket, festményeket, grafikákat a Várban történõ eseményekrõl, koronázásról, fogadásokról, körmenetekrõl. Fennmaradt a kor jeles építészének,Ybl Miklósnak a tervrajza,de a halála megakadályozta, hogy befejezhesse munkáját. Az Hauszmann Alajosra maradt, akinek érdeme egy Európa által is megcsodált harmonikus épületegyüttes. És meddig álltak a szép épületek? Megint jött a rombolás! A 2. világháború óriási károkat okozott és még azután is lebontottak épületeket, ami megmenthetõ lett volna.
Seremetyeff-Papp János nem titkolta örömét és elismerését, hogy napjainkban nem rombolás,hanem újjáépítés folyik a mi gyönyörûséges büszkeségünkben, a Budai Várban.
Az est atmoszféráját még fokozta Sinkovits –Vitai András, a tõle megszokott hõfokon elõadott szavalatai.
s.k.
