Már az elõtérben egy kedves és ötletes meglepetésre lettünk figyelmesek. A kifeszített molinón az a csillagkép volt látható, ami akkor volt az égboltozaton, amikor Mátyás királyt a Duna jegén királlyá választották.
A kiállításon Nobilisné Lauf Judit vezette végig csoportunkat. Õ a Kolping Család tagja, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos munkatársa, és a tárlat egyik közremûködõje. Élvezetes elõadását szívesen hallgattuk. Beavatott mûhelytitkokba, megtudhattuk, hogy a kutatók milyen odaadással, körültekintõen tárják fel múltunk titkait, ez esetben a corvinák rejtélyét.
A rendkívül értékes kiállítás Mátyás király itáliai mintára megalkotott könyvtárának egyes példányait mutatja be. Nagyságát nem ismerik pontosan a kutatók, talán kétezer kötetet számlált. Ez akkoriban jelentõs gyûjteménynek számított, méreteiben csak a vatikáni könyvtár múlta felül. A Bibliotheca Corviniana már Mátyás idejében elnyerte a kortársak elismerését, szétszóródása óta pedig a világ legnevesebb könyvtárai is legféltettebb kincseik között tartják számon.
A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára. Ma már 216 corvina ismert a világon. Magyarországon mindössze 53 mû található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különbözõ olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyûjtemény tulajdona. A jelenlegi kiállításra az OSZK komoly biztosítási feltételek mellett kölcsönözte a könyveket.
Nemcsak a gazdagon színezett és aranyozott képeket, iniciálékat csodáltuk, hanem az egykori kódexíró mesterek betûit is. Alig hittünk a szemünknek, hogy az oldalnyi írás nem nyomtatás eredménye, hanem annak minden egyes aprólékos írásjegyét emberi kéz alkotta.
„Habent sua fata libelli” – azaz a könyveknek is megvan a maguk sorsa. Ez többszörösen igaz a corvinákra.
A kiállítás február 9-ig látható az Országos Széchenyi Könyvtárban.
s.k.
