Képes elõadással mutatta be a Budaörsi Kertbarátok dr.Luntz Ottokár Körét Baráthné Bátai Beatrix elnök. Felsorolta tevékenységeiket és eredményeiket – például hogy milyen fontos szerepük volt és van a budaörsi kosorrú õszibarack fajtamentésében. Arról is beszélt, milyenek a budaörsi kertészkedés körülményei, milyen növénytípusokat hogyan érdemes itt ültetni, nevelni.
Lechner Judit budaörsi biokertész a mag misztériumáról tartott bemutatót saját kertjének gondozása során szerzett évtizedes tapasztalatain és szebbnél szebb saját felvételén keresztül. Elõadásában bemutatta, mi történik egy-egy apró magocskával, miután elültettük, mire van szüksége ahhoz, hogy kikeljen. Felhívta a figyelmet a termõföld értékére, hiszen az az egyedül, amely képes akár magától is teremni. Kiemelte, hogy termõföld védendõ komplex rendszer, milliárdnyi apró élõlénnyel, baktériumokkal, gombafonalakkal, amelyek hozzájárulnak a talaj termõképességéhez. Példákat is mutatott arra, hogyan lehet növények okos társításával tudatosan, vegyszerek nélkül segíteni azt, hogy a talaj és a bele vetett mag kombinációjából burjánzó élet, bõ termés legyen. Például, hogy az illatos, aromás fûszernövények a zöldségágyak köré ültetve összezavarják a kártevõk tájékozódását, így azok távol maradnak a termõ növényektõl.
Tauber Tamás a tájfajta növények és a hibrid fajták közötti különbségekrõl beszélt. Kiemelte, hogy a sok évtized, akár évszázad alatt egy adott földrajzi térség adottságaihoz alkalmazkodott, ellenállóvá váló helyi tájfajta zöldségek és gyümölcsök kultúránk szerves részét képezik. Azonban a mai gazdálkodás mûködésének középpontjában az egységesség, egyformaság, a polcon tarthatóság, a nagy volumenû egyöntetû termés szempontjai állnak. Ezeknek megfelelõen alkotja meg mérnöki munkával a vetõmagipar a hibrid fajtákat, melyek azonban kiszorítják a helyi fajtákat a használatból, amely gyakorlat hozzájárul az agrodiverzitás csökkenéséhez, a helyi tájfajták végleges eltûnéséhez. Ez nem csupán kulturális veszteség, de a táplálkozásunk fenntarthatóságát is veszélyezteti. Hiszen a sokféleség a monokultúráknál ellenállóbb lehet például a kártevõk inváziójának. Valamint, mivel a tájfajták begyûjtött magjai generációról generációra újra is vethetõek – szemben a hibrid fajták magjaival, amelyeket évrõl évre újra elõ kell állítani és megvásárolni –, ezáltal lehetõségük van folyamatosan alkalmazkodni ezeknek a növényfajoknak a természetes szelekció által a környezeti változásokhoz is. A tájfajták megõrzésében kulcsszerepe lehet a kisléptékû háztáji kertészkedésnek. Hiszen, ha a kertjeinkben ilyen fajtákat ültetünk, évrõl évre magot fogunk róluk, élõ módon õrizzük ezeket a növényeket. Emellett az sem utolsó szempont, hogy közben tápanyagban, felhasználási lehetõségekben a hibrid fajtákhoz képest legtöbbször gazdagabb, a kártevõkkel és a környezeti viszontagságokkal szemben pedig vegyszerek nélkül is ellenállóbb – így egészségesebb – zöldségeket, gyümölcsöket termelhetünk saját magunknak.
Az alkalmon nagy sikere volt a szervezõk által biztosított és elvihetõ tájfajták magjainak is. Magyarország számos településérõl származó paradicsomok és paprikák fajtáiból vihettek haza a résztvevõk egy-egy ültetésnyit, de voltak más, különleges zöldségmagok is – pl. nagyváradi bõtermû padlizsán, hajdúsági büdõskõszín bab, váralmási lila retek –, és méhlegelõként valamint zöldtrágyaként is hasznosítható virágos növények magjai is – mint az olajretek vagy a facélia. A Budaörsi Kertbarátkör is elhozta a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ által számukra biztosított szintén tájfajta magjainak – pl. csicseri borsó, lencse – egy részét a program látogatóinak.
A magokat mindenki a saját maga által hajtogatott papír tasakocskában vihette haza, vagy egybõl el is ültethette az újrahasznosított, wc papír gurigából készült palántatárolóba.
Öröm volt látni, hogy minden korosztály képviseltette magát a résztvevõk között. Voltak idõsebbek, fiatalabbak, kisgyermekes családok is, budaörsiek és a más környékbeli településrõl érkezõk. A gyerekek szívesen készítettek agyagból, földbõl és a méhek által kedvelt virágok magjaiból magbombákat, és a palántázást is lelkesen próbálták ki.
A TÖB csapata a sok pozitív visszajelzés alapján ígérte, hogy következõ szezonban is szívesen szerveznek hasonló célú alkalmat a kertészkedni vágyóknak. De addig is hónapról hónapra készülnek színes programokkal, amelyek segíthetnek a teremtett világ iránti nagyobb felelõsséggel, és nagyobb harmóniára törekedve élni. Programjaikról, törekvéseikrõl például a Facebook oldalukon értesülhetnek az érdeklõdõk. www.facebook.com/teremtesvedokbudaorson
Pestovics Ágnes
fotó:wein
