A magyar háztartások többségében még megmaradtak a régi, higanyos lázmérõk. Viszont ezeket ma már nem lehet kapni, mivel a bennük található higany veszélyes, ha a lázmérõ eltörik. Helyette ott vannak az ugyanúgy használható digitális eszközök. A modernebb megoldások közé tartoznak az infrás homlok- és a fülhõmérõk.
Digitális vagy hagyományos?
A legegyszerûbben és legolcsóbban digitális lázmérõt tudunk venni, amelyek a gyógyszertárak mellett drogériákban is kaphatók, akár már ezer forint alatti áron.
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség viszont 2016-ban tesztelte a leggyakrabban kapható digitális lázmérõket és arra jutottak, hogy a legtöbb eszköz korántsem megbízható. Jelentõs eltérések voltak a lázmérõk eredményei között ugyanannál a betegnél, ráadásul még ugyanazt az eszközt használva is, többszöri mérésre más-más hõmérsékletet kaptak.
A kutatás a legpontosabbnak végül egy olyan lázmérõt talált, amely a régi, higanyos verzióhoz hasonlóan hõtágulással mér. A galliumos lázmérõ, amelyet használat után szintén le kell rázni, többszöri mérésre is nagyon hasonló eredményt produkált, viszont kevésbé praktikus, hosszabb ideig tart vele a mérés. Az ilyen hõmérõk egyébként nem jelentenek sokkal nagyobb kiadást, mint a digitálisak.
Hogyan mérjünk helyesen lázat?
A hibás eredmény persze nem mindig a lázmérõ hibája, hiszen sokan nem tudják, hogy kell helyesen lázat mérni. Bármilyen eszközt is használunk, ne mozogjunk közben, hiszen nyugodt helyzetben lesz a legpontosabb az eredmény.
Felnõtteknél általában hónaljban vagy a szájban, kisgyermekeknél a végbélben szokás lázat mérni, de vannak már modernebb, fülben és homlokon használható eszközök is. Azon nem kell meglepõdni, ha különbözõ helyeken mérve más-más eredményeket kapunk, hiszen az is mérés helyétõl függ, hogy mit nevezünk normális testhõmérsékletnek. Ezekrõl az értékekrõl például itt lehet tájékozódni.
A testhõmérsékletnél meg kell különböztetni a belsõ és a felületi hõmérsékletet is. A belsõ hõmérsékletet hagyományos vagy digitális lázmérõvel mérhetjük, a szájüregben, a nyelvünk alá helyezve, vagy a végbélben. Végbélben mérve viszont jelentõsen magasabb test hõt kapunk, ezért nem feltétlenül kell megijedni, ha gyerekünknél magasnak tûnõ értéket látunk a lázmérõn.
Sokan hónaljban szeretnek lázat mérni, ilyenkor viszont a felületi hõmérsékletet mérjük, ami jóval alacsonyabb lesz, mint a belsõ hõmérsékleti érték. A lázmérõt ilyenkor a szárazra törölt hónaljban, hosszan, szorosan nyomva kell tartani, hogy ne legyen nagyon pontatlan az eredmény.
A legmodernebb és legdrágább megoldások
Sok orvos ajánlja az infratechnológián alapuló hõmérõket, amelyek viszont jóval drágábbak, mint a hõtágulásos vagy a digitális eszközök. Körülbelül ötezer forintról indul az áruk, de több tízezer forintért is lehet kapni ilyen eszközöket.
A fülhõmérõkkel egyszerûen, gyorsan – és ami még fontosabb – nagyon pontosan mérhetünk lázat.
Hasonló technológiát használ a homlokhõmérõ, viszont minden eddigi módszerrel szemben elõnye a higiénikussága. Ezeket ugyanis nem kell sehová sem bedugni, hanem elég csak a homlok vagy a halánték közelébe tartani. Ez a módszer tehát nagyon praktikus, de a fülhõmérõvel ennél pontosabb eredményre számíthatunk. Fülbetegségek esetén viszont értelemszerûen a homlokhõmérõt vagy más típusú lázmérõket kell használni.
Fontos, hogy ha szeretnénk valóban jól mérni a testhõmérsékletünk változásait, akkor érdemes mindig ugyanazon a helyen és ugyanazt az eszközt
bubba
w
