Visszatérõ elõadó. –mutatta be õt Köporosy Borbála a szép számú hallgatóságnak a JMMH-ban.
Mi jut eszünkbe Szudán hallatán elsõre? –tette fel a kérdés elõadónk. Bizony, legtöbbször Dárfúrra, véres polgárháborúkra, éhezésre és menekültekre gondolunk. Van azonban ennek a különleges országnak békésebb tája is. Az meg különösen szerencse, hogy turisták tömegei még nem látogatják. – jegyezte meg tréfásan.
Barátjával egy hetet töltöttek ott, ám annyi élményben volt részük, hogy úgy tûnt számukra, mintha 1 hónap lett volna. 2000 kilométert tettek meg, kalandos utazással. Az utak minõsége, a dízelolaj hiánya nagy kihívás volt számukra. Mindent kárpótolt azonban a piramisok látványa, az ott élõk kedvessége. Igen, mert piramisok vannak Szudánban, ha nem is olyan hatalmasak, mint az egyiptomiak, viszont sokkal több van belõlük. Sokan tudnak a magyarabokról, madzsarábokról, ahogy õk mondják, kiknek eredete vitatott, de a mai napig is élnek az ottaniak emlékezetében.
A szebbnél –szebb fotókból számomra a legemlékezetesebb az, amelyiken a piramisok láthatóak, felettük a sziporkázó csillagos égbolt.
s.k.
Fotó: cseh Zsombor
