Schultz József, a kommunizmus egyik budaörsi áldozata

2021-11-14 | Budaörs
Budaörsön, az Ó-temetőben az Elűzetési Emlékmű mellett találunk egy szerény emléktáblát. A táblát a Budaörsi Német Kulturális Egyesület állíttatta a tiszalöki internálótáborban tragikus körülmények közt agyonlőtt Schultz József budaörsi fiatalember emlékére éppen 11 éve - 2010. november 14-én. 

Schultz József a II. Világháború alatt, nagyon fiatalon szovjet hadifogságba került. A több éves fogságot követően nem mehetett haza budaörsi otthonába, hanem a Tiszalöki vízi erőmű építésénél tovább dolgoztatták. A háború ugyan véget ért és új remény született, a szovjet fogságból hazatérőket kegyetlenül újra bebörtönözték Tiszalökön. 17 000 elítélt közül körülbelül másfél ezer hadifoglyot tartottak számon. A visszaemlékezések szerint a hadifoglyok általában lerongyolódott, véz­na állapotban érkeztek meg.

Az ingyenes, könnyen hozzáférhető munkaerő Tiszalökön többségében magyarországi német nemzetiségű, a második világháború idején katonának besorozott, általában szovjet hadifogolytáborokat már megjárt emberek köréből gyűjtötték össze, akik közül sokakat háborús bűnösnek nyilvánítottak.

A munkatáborban 1953 augusztusában kihirdették, hogy a foglyok haza mehetnek. A határidő elmúlt, az emberek egyre nyugtalanabbak lettek. Októberben megtagadták a munkát. 1953. október 4-én ki akartak törni a táborból és az ennek megtorlására leadott sortűz nyomán huszonhatan súlyosan megsebesültek és öten életüket vesztették – köztük Schultz József is. Élt 28 évet. Sírját a 301 parcellában egy fejfa jelöli.

A táborban olyan találgatások indultak, hogy a magyar kormány a hazaszállításukkal kapcsolatos ígéretét nem fogja betartani. Az internáltak között a hangulat egyre romlott, a termelés visszaesett. A foglyok szabadságot követeltek. Körülbelül 8-10 ember elkeseredve egy gyűlésen el­mondta sérelmeit. Választ kértek arra, hogy mikor mehetnek haza. A gyűlés után a felszólalókat fogdába vetették. Ennek hírére az emberek az udvaron tiltakoztak, követelték társaik szabadon bocsátását.

A foglyok mindenre elszántan összegyűltek, a rájuk bocsátott vízsugár hatástalannak bizonyult. A tűzoltókat és az őket biztosító államvédelmi őrt a tábor kapujáig szorították vissza. Majd „hurrá” kiáltással a tábor kapuja és kerítése felé nyomultak. A tűzoltókat biztosító őr ekkor géppisztolyából figyelmeztető lövéseket adott le. Az internáltak azonban erre sem torpantak meg, hanem továbbnyomultak a kapu felé. Ekkor a külső őrség a kapuban elhelyezett géppuskából sorozatlövést adott le. Ennek következtében az internáltak közül 5 halott, 6 súlyos sebesült és 11 könnyebb sebesülés történt.A sortűznél a budaörsi fiú az első sorban állt….

Schultz József, akit 18 évesen a háborúba vetettek, 10 év elteltével kész fiatalemberré cseperedett. Megtudta, hogy szüleit, kiket már 10 éve nem látott, Németországba telepítették. Fiatalsága legszebb évei háborúskodással, életveszélyben és fogságban telt el.

Az elhunytak nevét egy emlékhely őrzi. „A tiszalöki vízerőmű hadifogoly építőinek emlékműve” címmel. Az emlékmű azon a helyen áll, ahol a hadifoglyok barakkjait annak idején felhúzták. A viszonylag korai, 1989-es felállítás az akkor még élő egykori táborlakóknak köszönhető.

A budaörsi Schultz József a kommunizmus egyik ártatlan áldozata a sok millió közül.

Forrás: korabeli iratok

s.k.

Megosztás