- november 15-én, német származású családban jött a világra Pappert Géza néven. 1904-ben magyarosították a családnevüket Batóra, ennek ellenére Géza sokat tett a magyarországi németek kultúrájának fennmaradásáért.
1909-ben, röviddel tanítói képzésének befejezése után a baranyai Gyódra, két évvel később a Fejér megyei Vértesacsára került tanítani. 1910-ben elvette Klosz Gizellát, még ebben az évben megszületett első fiuk, Géza. Őt követte két évvel később László. Az első világháború kitörésekor bevonult, tizedesként szolgált a magyar hadseregben. 1923-ban költözött családjával Budaörsre, de csak öt évvel később vállalt tanítói állást a budaörsi fiúiskolában. A Budaörsön töltött évek alatt vezetni kezdte a „Lyra” férfikórust, amellyel egyre-másra felléptek a környéken, és nagy népszerűségre tettek szert.
Bató Géza népművelő és tanító munkája mellett, az 1933-as budaörsi passiójátékok megálmodója, szervezője, szövegírója és rendezője. Miután a Lyra dalkört újra élesztette, a dalkör tagjai lettek a Passiójátékok szereplői. Ezenkívül Budaörs első mozijának alapítója.A mozi működését a kezdeti időkben mozigépészként is segítette. A Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapításában is nagy szerepet vállalt.
Bató Géza lelkes, nagy tehetségű budaörsi tanító a Budaörsi Passió 1933. évi magyar szövegkönyv írója, az előadások rendezője lett. Az 1934. évi német szövegkönyv Dr. Aubermann Miklós plébános és Ernst Mayer káplán áldásos munkájának köszönhetően készült. Az ötletet a német Oberammergau-i szabadtéri Passiójátékok adták, a szervezést a Lyra Dalkör és Bató Géza tanító vállalta fel. Községi összefogással épült fel a játéktér, mely 70 méter hosszú és 20 méter széles volt, a nézőtéren 2000 ülőhellyel rendelkeztek.
A Passió megvalósítása valóban nem tűnt egyszerű vállalkozásnak. A társulat nem minden tagja lelkesedett az ötletért. Tudták, hogy kimondhatatlanul sok fáradságba és szünet nélküli munkába fog kerülni a megvalósítása. A nagy áldozatot igénylő idealizmusuk mellett természetesen szükségük lesz sok pénzre is. Azonkívül találniuk kell egy képzett embert, akinek nemcsak a darab megrendezéséhez szükséges képessége és szaktudása van meg, hanem tapasztalt az anyagi természetű dolgokban is; aki képes az előadást megszervezni, reklámozni, az embereket meggyőzni és rábeszélni. Ki más lett volna erre a feladatra megfelelőbb, mint a népiskola tanára, Bató Géza? Egy személyben volt kórusvezető, fotós, tanár, rendező és színész — és milyen jó színész! Bató Géza kezébe vette a dolgok irányítását, szervezett, és pénzt is szerzett.
Meg kell említeni továbbá Bató Géza fiának, Bató Lászlónak nevét, aki Krisztus szerepében, ragyogó tehetségével emlékezetes alakítást nyújtott. A Krisztust megszemélyesítő, akkor 21 éves fiatalember az Országos Színművészeti Akadémia pályakezdő növendéke volt.
„Édesapám halála nemcsak mindennapi tevékenységemben, de a budaörsi passió megismerésében is változást hozott. Az alagsori tároló helyiségünkben sokszor megfordultam tűzifáért. Itt voltak nagy faládák is. Ezekben könyvek, a budaörsi passió sokféle kelléke, szövegkönyvei, kottái, fényképei, sajtómegjelenései, levelei voltak gondosan rendszerezve, körültekintően tárolva. Életkorommal az érdeklődésem is változott a megőrzött dokumentumok irányában. Édesanyám válaszai segítségével, a közelmúlt történelmi ismereteinek bővülésével és rendelkezésemre álló dokumentáció alapján kialakult bennem, hogy hogyan hívta életre édesapám a budaörsi-passiójátékokat, és milyen sokat dolgozott érte. A dokumentumok együttese csak emléknek tűnt, semmi reményünk sem volt arra, hogy Budaörsön valaha lesz még passió előadás.” – így emlékezett fia, Bató András)
Néhai Bató Géza tanítót, a budaörsi passiójátékok megteremtőjét Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Város posztumusz díszpolgárává választotta. A díjat fia, Bató András vette át.
Köszönöm a Heimatmuseum segítségét.
s.k.
