Amikor Jókai átsétált a Sváb-hegyről

2022-05-16 | Budaörs
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. 1853-ban vásárolta meg a Svábhegyen lévő telket - és onnan könnyen átsétált Budaörsre. Megszerette a budaörsieket és a borukat.

Nagy írónk a területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.

“Jókai az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából vásárolta meg a telket Schweitzer hegedűgyárostól 2200 forintért. Micsoda idők, micsoda honoráriumok!

Még akkor is, ha tudjuk, ekkortájt a Svábhegy még messze nem egy elegáns városnegyed volt, hanem egy kiterjedt budai erdőség, amelynek jobb adottságú lejtőin szőlőtermesztéssel foglalkoztak a budai (sváb) polgárok. Csak egy-egy különc kezdte felfedezni, milyen remek nyaralóhely ez a poros és zsúfolt város közelében, éppen csak épülni kezdtek első villái.

Jókai Mór az alkotó ember szemével nézett az elhagyott bányaterületre. Szívós munkával teremtett belőle egy virágzó kis mintagazdaságot, egy gyönyörű kertet, amelyet legalább annyira tartott életművének, mint írásait. Időközben egy világváros nőtt ki odalenn: ő a hegyoldalból szemlélte, hogyan lesz Budából és Pestből Budapest, hogyan ültetik a szőlőt, majd számolják fel a filoxéra után, s miként kapcsolódik be a hegy mindinkább a város vérkeringésébe.


„Óh, milyen nagyon szerettük mi a fákat!” – írta Jókai Mór visszaemlékezve elhunyt feleségére, Laborfalvi Rózára és a közösen megteremtett svábhegyi „tündérkertre”. Rengeteg fát ültetett, nagy gonddal válogatva a fajokat.” (pestbuda.hu)

És a budaörsi gazdákkal milyen volt az író kapcsolata?

Nagy írónk, Jókai Mór egész életében légzőszervi panaszokkal küszködött. Attól kezdve, hogy a budai Svábhegyen telket vásárolt, a nyarat és az őszt nagyrészt ott töltötte. A hatás nem maradt el: egészsége fokozatosan helyreállt, Meggyőződése szerint a friss hegyi levegőnek és a budaörsi gazdáktól vásárolt tejnek, zöldségnek, gyümölcsnek köszönhette a javulást. Jókai kertésztudományát is itt fejlesztette, ugyanis bevásárlókörútján többször elkísérte szolgálóját, hogy a helyi szőlősgazdákkal beszélgessen, konzultáljon. A budaörsi tapasztalatokat a sváb-hegyi kertjén hasznosította.

Az író a maga korában ökológiai szempontból egyedülálló kertet hozott létre, amelyben nem a kor divatos növényeire, hanem a honos fajokra helyezte a hangsúlyt. A bor kezeléséhez nem értő Jókai Prock (Prach?) Péter budaörsi borosgazdával megegyezett, hogy rendszeresen szállítson neki a Költő utcai villába bort. Ezek után jó borral tudta megkínálni vendégeit. Nem csoda, hogy az író megszerette Budaörsöt és a budaörsieket. (Forrás: cultura.hu, Jókai csodakertje c. 2016. május 6-án megjelent cikk, szerző: Gaál Tamás)

Többet is megtudhatunk és elolvashatunk egy elképzelt budaörsi történetet korábbi cikkünkben.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján azt olvassuk, hogy a kert (1121 Bp, Költő u. 21.) szabadon látogatható az alábbi időpontokban:

Március 15. – október 31.: munkanapokon: 8:00 – 18:00 óráig, hétvégén, munkaszüneti-és ünnepnapokon (kivéve, ha az hétfőre vagy keddre esik): 10:00 – 18:00 óráig
Hétvégén, munkaszüneti-és ünnepnapokon zárva tart.
Az emlékszoba viszont az internet tanúsága szerint ideiglenesen zárva tart. Feltételezzük, hogy a terület nagy szabású felújítása miatt.

És egy régi emlék:
Emlékszem, a 90-es évek elején a budaörsi Jókai Napokról szóló budapesti sajtótájékoztatóra kapros-túrós rétest is készítettünk, mivel ez volt nagy írónk egyik kedvenc süteménye…

SzK

Megosztás