Neve napján, 1854. december 3-án, (Wendler Ferenc) felment Antal nevű fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten anyjának arcát álmában megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre, Mária a rózsákon” — mondta a fivérének. Feleségével elhatározták, hogy kápolnát építenek a hegyre.
1855. május 5-én Budaörs akkori plébánosa ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. Sok falubeli vett részt Wendler Ferenccel az ünnepségen. Mivel az emberek nyáron szép időben a szőlőkben, a szántón vagy a mezőn kora reggeltől egészen sötétedésig dolgoztak, nem tudtak Wendlernek annyit segíteni, amennyit szerettek volna. Ennek ellenére nyár végére elkészült a kápolna...Úgy tudjuk, IX. Pius pápa Mária-szobrot küldött Rómából, amely Szűz Máriát 12 csillaggal, palástban ábrázolja.
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepéről:
Mária, Jézus Krisztus édesanyja, fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepelik a katolikusok december 8-án.
A keleti egyházban Anna (Mária anyja) foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében.
A 13–14. század során – főleg ferences hatásra – egész Európában elterjedt a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Rómában XXII. János (1316–34) idején kezdték ünnepelni. A Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát Boldog IX. Piusz pápa hirdette ki 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán. (magyarkurir)
Tehát a mi budaörsi Wendler Ferencünk Szeplőtelen Fogantatás kápolnája előbb készült el, mint Rómában az ünnephez kapcsolódó szobor!
A kápolna megépítéséről és Wendler Ferenc szerepéről ITT írtunk legutóbb.
SzK
