http://minalunk.hu Nyomtatás
 
2018-09-29 21:08

Mezítláb az iskolában

|
Tanulmányok szerint a finn iskolások a világ legjobban teljesítő tanulói, annak ellenére, hogy kevesebb időt töltenek iskolában, mint más országok diákjai, és mindössze harminc percnyi házi feladatot kaphatnak egy nap.
hirdetés

Azt szülőként többnyire tudjuk, hogy nálunk hogy működnek az iskolák és azzal is tisztában vagyunk, amennyit költünk rá, az kevés. A tanárok elkötelezettsége, anyagi és érdemi megbecsültsége is gyenge lábakon áll. Tanulmányok sora készült az évek során az iskolákról, tantervekről fantáziálunk és vitázunk. A kötelezően megtanulni való tananyag mennyisége és minősége is mindennapos vitatéma, a „testre”, azaz a képességekhez igazított oktatás feltételei sem adottak, és minden szülő szeretné, ha gyerekeiket az iskolában valóban az életre készítenék fel.

 

Ezt az alábbi összeállítást azért adjuk közre, hogy legyen képünk arról: lám, így is lehet… Csak sejtjük és reméljük, hogy valahol létezik és lélekszakadva dolgozik egy olyan tudós társaság, egy igazi „oktatási válságstáb”, ahol azt próbálják: miként lehet a 21.század igényeihez és követelményeihez igazítani mindazt, ami a tantermekben történik…


Minden ingyenes
Kezdjük ott, hogy ingyenesek az iskolai étkezések, a kirándulások, a táskák és az írószerek. Ráadásul azokat a diákokat, akiknek a lakhelye és az iskola között több, mint két kilométernyi a távolság, az iskolabusz viszi iskolába. Minden iskolára és diákra fordított költséget az állam fizet. A finnek költségvetésük 12,2 százalékát fordítják oktatásra. 


Egyénként kezelik a diákokat
Minden tanulónak képességei szerint kell teljesítenie a feladatokat. Az egészséges gyerekek együtt tanulnak a különböző fizikai vagy értelmi fogyatékkal élő gyerekekkel. Ha egy diák nem tud elvégezni egy feladatot, a tanár különórán foglalkozik vele – ezt az iskola költségvetéséből fizetik. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az idegen nyelvek tanítására.


Az osztályozás is motivál
A finnek 1-től 10-ig osztályoznak. Az első két évben nem kapnak jegyeket, csak szóbeli megjegyzést, ami a „lehetne jobb”-tól a „tökéletes”-ig terjed. Harmadik osztálytól kezdve már osztályoznak. Mindenki tudja a saját jegyét, de a többiekét nem, az osztályzatok nem publikusak a többiek előtt. A jegyek nem arra szolgálnak, hogy minősítsék a diákokat, sokkal inkább arra, hogy jobb teljesítmény elérésére motiválják őket.


Bárki mászkálhat zokniban
A finn iskolákban nincs egyenruha. Úgy öltözködik mindenki, ahogy jól esik, nincs semmi elvárás ezzel kapcsolatban. A komfortérzet tökéletesítése érdekében az iskolákban gyakori látvány, hogy zokniban mászkálnak a gyerekek a tanteremben vagy a folyosón.


Nem muszáj a padban ülni
Lefeküdhetnek a gyerekek a szőnyegre, de akár a tantermekben lévő kanapéra is. Ha az idő engedi, a tanárok az iskolák mellett kialakított füves területekre telepedve is megtarthatják óráikat.


Kevés az otthoni leterhelés
A finn oktatáspolitika szerint a diákoknak legalább annyi időt kell tölteni pihenéssel és a családjukkal, mint a tanulással. Ezért egy diák egy napra csak maximum harminc perc alatt elvégezhető házi feladatot kaphat. Ügyelnek arra is, hogy lehetőleg olyan témával foglalkozhasson, ami felkelti az érdeklődését. Például a történelemoktatás bevált módszere, hogy a diákok interjúkat készítenek nagyszüleikkel a 40-es 50-es évekről, majd beszélgetnek velük a régi idők és a modern világ különbségeiről.


Nincsenek dolgozatok, csak néha tesztek
Van náluk egy közmondás: „Vagy az életre készülsz fel, vagy a dolgozatírásra.” Erre az egyszerű gondolatra hivatkozva szüntették meg a dolgozatírást. A tanár véletlenszerű tesztet írathat, erre nincs osztályzat, de mégis jó a tanár számára, hiszen így képet kap arról, hogy melyik diák hol tart az anyagban. Az első - már igazi téttel bíró - dolgozatukat 16 évesen írják, ennek eredménye a gimnáziumi felvételhez szükséges hiteles szintfelmérő.


Nincsenek tantárgyak

A legtöbb finn iskolában megszűntek a tantárgyak. Összefüggések alapján oktatnak (Phenomenon Based Learning). Tanórák helyett hathetes szekciókban a diákok egyetlen témakört vizsgálnak a legkülönbözőbb szempontok szerint. Például a migráció témakörét vizsgálhatják földrajzi szempontból (honnan jöttek?), történelmi szempontból (mik az előzményei, történelmi hasonlatosságai?), kulturális szempontból (milyen tradícióik vannak?). De beszélgetnek a vallásokról, a szokásokról is.

Az órák végén a diákoknak kérdéseket kell megfogalmazniuk, és meg kell próbálniuk önmaguknak válaszolni. A tanárok az órákon folyamatosan ösztönzik a diákokat az egymással való kommunikációra, így a tanórák sokkal színesebbek lesznek és jobban hasonlítanak egy vitára, mint egy klasszikus tanórára.


Hosszú szünetek az órák között
A finn iskolákban minden órát 15 perc szünet követ.


Tanárnak lenni menő!
A Helsinki-i Pedagógiai Egyetemen húszszoros a túljelentkezés. A felmérések szerint tízszer többen szeretnének tanárok lenni, mint ahány álláshelyet kínálnak. Egy átlagos tanári fizetés 3500 euró. (Ez az ottani átlagkereset másfélszerese, tehát arányaiban véve kb. olyan, mintha nálunk 300.000 forint lenne a havi bér.) Finnországban tanárnak lenni tekintéllyel jár, megbecsülik őket, hiszen ők nevelik és képezik a jövő generációt. Nincsenek szigorú szabályok az oktatásban. Minden tanár maga választhatja meg, hogy milyen könyvből tanít, milyen programot használ. Mindig van mellettük egy segédtanár az órákon, aki segít a gyerekeknek a feladatok megértésében.


A diákok olyan dolgokat tanulnak, amire szükségük lehet az életben.
Az úszásoktatás azzal kezdődik, hogy mi a teendő, ha valaki fuldoklik. Háztartás-órán főzni, kötni és varrni tanulnak. Külön hangsúlyt kap az oktatásban a természetvédelem. Az informatika órán honlap és portfolió készítés a tananyag. Az alapgondolat az, hogy képessé tegyék a diákokat arra, hogy megértsék a változások lényegét és megtanuljanak élni ebben a folyton változó világban. Semmilyen fölösleges adatot, évszámot nem kell megtanulniuk, hiszen minden megtalálható az interneten.


Nincs minőségi különbség az iskolák között
Finnországban nincs szükség iskolaválasztásra. Mindenki a lakóhelyéhez legközelebb lévő iskolába jár, nincsenek elit intézmények. Nem számít, hol él a gyerek, mindenütt van lehetősége jó tanároktól, jó tárgyi feltételek mellett tanulni és kiváló minőségű ételeket kínáló menzán ebédelni.


A gyerekek választhatnak, hogy mit szeretnének enni
A menza is ingyenes és változatos. A menü már egy hónappal korábban fent van az iskola honlapján, van idő a választásra. Egészséges étrendre ösztönzik a gyerekeket, akik közül sok a vegetáriánus.


Éjszaka a suliban
Évente néhány alkalommal hálózsákkal mennek a gyerekek iskolába. Ilyenkor benn alhatnak az osztályukban, természetesen tanári felügyelet mellett. Szórakoznak, filmeket néznek, játszanak, dalolnak, táncolgatnak. Nincs durvulás, pia, drog. Szokás, hogy ilyen közösségi napok után mindig fagyi van reggelire.
R. V.


Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.